Gyulladásos megbetegedések

Talán a legtöbb megbetegedés tartozik ebbe a kategóriába, ezért az általános megközelítéshez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni.

A gyulladás kórfolyamatait az emberiség a kezdetektől fogva megszenvedte, de igazán megismerni az ókori Görögország nevezetes orvosai (Hippokratész, Aszklépiadész, Métrodórosz és sokan mások) által kezdte. A Tibérius korabéli (I. század) Aulus Cornelius Celsus római orvos (és író és igazi polihisztor) által megfogalmazott 4 jellemző tulajdonsága a mai napig érvényes. Ezek a duzzanat (tumor), a vöröses szín (rubor), a fájdalom (dolor) és a melegség (calor). A négy, régóta ismert gyulladás tulajdonság csak 1858-ban egészült ki egy ötödikkel, Rudolf Wirchow által, aki megfogalmazta a gyulladásos folyamatban érintett szerv funkciójának kiesését, gyengülését (functio laesa) is. A gyulladás ezen 5 fő jellemzőjét a mai napig tanítják a medikusoknak és állatorvostan hallgatóknak.

Gyulladás folyamata

A meghatározásban szereplő szövetkárosító külső és belső tényezők sokfélék lehetnek. A külső tényezők (fizikai, kémiai tényezők, szervezet számára idegen anyagok, vírusok, baktériumok, paraziták, gombák, stb.) a belső tényezők (homeosztázis megváltozása pl. pH, gyulladásos mediátorok termelődése, fehérvérsejtek aktiválódása, stb.) lehetnek. A gyulladásos folyamat során termelődő hisztaminok és bradikininek hatására értágulat (vazodilatáció) jön létre, az érintett területen megnő a vérátáramlás és az érfalak áteresztő képessége (permabilitás). Mindez összességében vörösséget (rubor) és melegséget (calor) eredményez. A kezdeti értágulat után szisztémás érösszehúzódás (vazoconstuctió) következik. Ez és a megnövekedett vérfal permeabilitás segíti a vérplazma és a vér alakos elemeinek (elsősorban a fehérvérsejtek) kijutását a vérerek lumenéből az sejtek, szövetek közé (interstitialis tér). A gyulladásos területen ezáltal megnövekszik a hidrosztatikai nyomás, vizenyő, azaz ödémás duzzanat (tumor) is kialakul. A megnövekedett nyomás, valamint a következményesen megváltozott ion-, és pH viszonyok ingerlik az idegvégződéseket és fájdalom érzékelő receptorokat, ezzel a fájdalom (dolor)- míg a rossz keringési viszonyok miatt a szöveti-, szervi alulműködés (functio laesa) is megjelenik. A leírt folyamatokkal egyidejűleg a vér sejtes elemei is megjelennek a gyulladásos folyamatban érintett területen, az érpályából az interstitiumba vándorolnak és tevékenységükkel az immunfolyamatok teljessé válnak.

Gyulladási folyamatok meghatározása időtartam szerint

A gyulladások időtartam szerinti besorolása is lényeges a kórfolyamat megítélése, gyógykezelése és kimenetele szempontjából. A túl heveny (hyperakut) gyulladás órák alatt kialakul, és súlyos esetben akár halálra vezethet. A heveny (akut) gyulladások néhány (1-4) nap alatt zajlanak le, ha hetekig tart a gyulladásos betegség, úgy félheveny (subakut) betegségről beszélünk, míg az idült (krónikus) gyulladások hónapokig, évekig is tarthatnak.

A gyulladásos megbetegedések makroszkópos, és szövettani megjelenése is nagymértékben eltérhet egymástól. Ha a vérsavó kilépése dominál a folyamatban, úgy savós gyulladásról beszélhetünk. A fibrin is megjelenhet azonban a gyulladás területén, ekkor fibrines gyulladás jelei (szürkésfehér szálak) észlelhetőek. A friss, vagy alvadt vér megjelenése a gyulladásos területen vérzéses gyulladást okoz. A fehérvérsejtek a szövettörmelékkel és az elpusztult kórokozókkal együtt elfolyósodva alakítják ki a gennyes gyulladás jellegzetességeit. Ha még több szövetelhalás van jelen a folyamatban, akkor elhalásos, vagy üszkös gyulladásról beszélhetünk. A gyulladás makroszkópos/szövettani megjelenése nagymértékben függ többek között a gyulladás időtartamától, a gyulladás helyszínétől (szerv, szövet), a gyulladás okától (mechanikai, kémiai ok, kórokozó …) és az immunrendszer állapotától is.

Gyulladási folyamatok osztályozása érintett terület nagysága alapján

Az érintett területek nagysága alapján is osztályozhatóak a gyulladásos folyamatok. Ha a gyulladás egy jó körülírható, viszonylag szűk területen belül van jelen, úgy helyi (lokális) gyulladásról beszélünk. A helyi gyulladások azonban akár diffúzió útján is kiterjedté válhatnak, sőt a véráram-, vagy nyirokutak mentén akár az egész szervezetben megjelenhetnek. Ez utóbbi esetben szisztémás gyulladásokról beszélhetünk. Ha a teljes szervezet részt vesz a gyulladásos folyamatokban úgy azt szisztémás gyulladásos válasz szindrómának (systemic inflammatory response syndrome, SIRS) nevezzük. Ha kórokozók vannak jelen a teljes véráramban úgy vérfertőzésről (szeptikémia), ha a kórokozók a szervezet több szervében gyulladásos tüneteket alakítanak ki, akkor szepszisről is beszélünk.

A gyulladásos megbetegedések lehetséges kimenetele is többféle. A gyulladásos jelenségek napi szinten, állandóan jelen vannak az állati (és emberi) szervezetben, mondhatjuk, hogy a lokális, enyhefokú gyulladások a mindennapi életünk szükséges és elviselhető természetes velejárói. Ezeket a folyamatokat egy egészséges szervezet immunrendszere alig észlelhető módon ”kezeli”, és külső beavatkozás nélkül helyreállíthatja a megelőző, egészséges állapotokat. Ez a természetes gyógyulás esete. Súlyosabb gyulladásos folyamat esetén az immunrendszer nem képes a nyom nélküli gyógyulást, szöveti regenerációt elérni, kötőszövetes hegesedés, vagy krónikus gyulladás maradhat vissza az érintett területeken.

Krónikus gyulladási folyamatok

Korábbi blogbejegyzésünkben is érintettük már, hogy a mozgáshiány, a kóros elhízás, endokrin/metabolikus zavarok (cukorbetegség, Cushing kór, stb.) allergia, atherosclerózis mennyire kedvező helyzetet alakít ki szisztémás, krónikus gyulladások kialakulásához. Ezekben az esetekben a gyulladásos folyamatok megjelenhetnek a bőrön, bőralatti kötőszövetben, ízületekben, de a parenchymas szervekben (szív, máj, vesék, agyvelő, stb.) is, ahol működési zavarokat (functio laesa) okoznak.

A hosszasan fennálló, krónikus gyulladások önmagában is nagyon súlyos, nehezen kezelhető tünetegyütteseket alakítanak ki. Ebben a megváltozott, kedvezőtlen környezetben a sejtosztódás folyamati is zavart szenvedhetnek, ráadásul az ezt kiigazító immunfolyamatok (repair mechanizmusok) sem zajlanak megfelelően. Így a rossz mutációk, rákos klónsejtek életben maradhatnak, szaporodhatnak és ezáltal daganatos megbetegedések indulhatnak el a szervezetben. Az elhanyagolt, kezeletlen idült gyulladásos megbetegedések számos szövődmény, szervi funkciókiesés, akár daganatos megbetegedés kialakulását is elősegíthetik.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön minden aktualitásról, hírünkről, akcióinkról! Tudástárunkban sok érdekes, segítő tartalmat olvashat az állatok egészségéről, betegségeiről, gyógynövényekről.

* kötelező mező

Kérjük a feliratkozáshoz fogadja el a Fitovet adatkezelési tájékoztatót

A Fitovet az adatait bizalmasan tárolja és harmadik féllel nem osztja meg.