Macska fertőző hashártyagyulladása (Feline Infectious Peritonitis, FIP)
A koronavírusok közé a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábban Coronavirinae) alcsaládba tartozó több tucat lipidburkos RNS-vírus faj tartozik. Viszonylag későn, csak az 1960-as években ismerték fel őket, elsőként a csirkék fertőző bronchitis-eként ismert vírusfajt. A késői felismerés oka az volt, hogy a jellegzetességükként ismert korona (koszorú, virágfüzér, glória, tüske …), amely a vírusburokba ágyazott fehérje kitüremkedés csak elektronmikroszkóppal, vagy még inkább pásztázó (scanning) elektronmikroszkóppal tehető igazán láthatóvá. Ez, a vírus burkából kitüremkedő jellegzetesség adja a koronavírusok sokféleségét. A burkon belüli, örökítőanyagot is tartalmazó rész a különböző fajokban meglehetős méretbeli különbségeket mutat (130-260 nm átmérő). A koronavírusok lipid burkát az alkoholok és a klór is képes károsítani. Így az etanol, izopropanol és klórtartalmú fertőtlenítőszerek, valamint benzoesav is használhatók fertőtlenítőszerként.
A koronavírusok embereket, emlősöket és madarakat betegítenek meg, túlnyomórészt viszonylag enyhe lefolyású légzőszervi-, és emésztőszervi tüneteket okozva. Néhány koronavírus faj azonban igazán súlyos tüneteket, sokszor halálos végkifejletű betegséget okoz.
A koronavírus megjelenése:
Az embert összesen 7 ismert koronavírus faj képes megfertőzni. Ezek közül 4 faj viszonylag enyhe tüneteket okoz, de 3 akár halálos is lehet. Korábban más koronavírusok már okoztak kisebb-nagyobb emberi járványokat. Azonban a COVID-19 (kórokozó: SARS-CoV-2) néven elhíresült legújabb járványhoz hasonlót még nem tapasztaltunk. Megalapozott feltételezések szerint a korábban csak állatokban létező SARS-CoV-2, a betegség kórokozója módosult, ezzel átlépte az állatfaji korlátokat”. Ezután képes lett emberben is szaporodni, emberek között terjedni és súlyos, akár halálra vezető tüneteket kialakítani. Emellett továbbra is képes állatokat (kutyákat, macskákat és egyéb macskaféléket, szarvasféléket, tengeri emlősöket és másokat) megbetegíteni. Vagy legalább tünetmentesen szaporodni bennük, és aztán újra embereket fertőzni.
Koronavírusa azonban nem csak az embernek volt, van és lesz. Évtizedek óta ismerjük, sőt védőoltásokkal védekezünk is a kutya koronavírus okozta fertőzéssel szemben, amely elsősorban a még fejletlen immunrendszerrel rendelkező kölyköket képes megbetegíteni.
macskák koronavírusa, Macska FIP:
A macskák koronavírusainak (feline coronavirus, FeCV) döntő része a bélrendszerben él, és nem okoz tüneteket. Vagy csak enyhe, spontán gyógyulásra hajlamos hasmenéses, még ritkábban légúti tüneteket okoz. Azonban, ha ezek a gyakorlatilag ártalmatlan macska koronavírusok bizonyos mutációt szenvednek , úgy ez a mutálódott variáns igen veszélyessé válik. (Ez a fertőzött macskák mintegy 10%-ban történik meg). Alig befolyásolható, előbb-utóbb halálra vezető betegséget fog okozni a fogékony egyedekben. A mutáció tehát a koronavírus-fertőzött cicák kisebb hányadában jelenik meg. Ráadásul a mutáció megjelenése nem meghatározható, a fertőzés után hetekkel, hónapokkal, de akár évekkel később is bekövetkezhet. A mutáns, súlyos tüneteket okozó vírus törzs (FIPV) már nem korlátozódik a bélrendszerre. Betör a véráramba és testszerte megtelepedik, sokszorozódik a monocytákban, és súlyos gyulladásos folyamatokat indít el különböző szervekben (gyomor, belek, vese, mellhártya, agyvelő, stb.).
Ha megjelennek a FIP (hashártyagyulladás) klinikai tünetei, azok sokszor igen gyorsan progrediálnak, és hatékony antivirális kezelés hiányában szinte mindig halálra vezetnek. Ezek a tünetek kezdetben jellegtelenek, bágyadtság, elesettség, étvágytalanság, súlyvesztés és láz. A jellegtelen tünetek időszaka után kétféle klinikai kórforma jelenhet meg a beteg macskákon. Az ún. ”nedves” (effusive, wet form) vagy az ún. ”száraz” (non-effusive, dry form) forma. Egyik esetben szem, illetve idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek, máskor a macskák hasüregében, és/vagy mellüregében nagy mennyiségű folyadék jelenik meg. A mutáns koronavírus által okozott FIP jelenleg talán a macskák legveszélyesebb, legtöbb elhullást okozó vírusos megbetegedése.
A Macska Fip diagnózisa:
A diagnózis nem egyszerű, minthogy a sokszor tünetmentesen a belekben élő FIP koronavírus (FeCV) is ellenanyag termelést indít el és pozitív korona vírustesztet is eredményez, pedig a FIP megbetegedést okozó mutáns csak az esetek kis hányadában, mintegy 10%-ban alakul ki. A betegség tünetei kezdetben a leírtak szerint nagyon általánosak, számos más fertőző betegséghez hasonlítanak. A késői tünetek a nedves forma esetében jellegzetesnek mondhatóak, bár testüregi folyadékgyülem is sok más megbetegedés esetén kialakul, míg a száraz forma esetén megjelenő szem- és idegrendszeri tünetek akár félrevezetőek is lehetnek. A nedves forma esetén a testüregi folyadékgyülem laboratóriumi vizsgálata nyújt támpontokat. Ha a folyadék fehérje tartalma magas, az albumin:globulin aránya 0,4, vagy ennél kisebb szám, az üledékben pedig kevés a lymfocita, úgy a FIP betegség igen valószínű. A folyadék PCR vizsgálata perdöntő lehet. A száraz forma esetén a biztos klinikai diagnózis még nehézkesebb.
A nehézkes és bizonytalanságokat is tartalmazó diagnosztika mellett igen nagy probléma, hogy a betegség megelőzésére jelenleg még nem rendelkezünk kellő hatékonyságú vakcinával. Emiatt sajnos csak a klasszikus járványvédelmi intézkedések (elkülönítés, karantén, alapos takarítás és fertőtlenítés, valamint a kölyök cicák esetében a maternális immunitás kialakulásában bízhatunk.
A macska FIP kezelése igen összetett, mégis csak nagyon ritkán eredményes folyamat. Korábban gyakorlatilag csak tüneti kezelés létezett, ami szteroid, vagy nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekből, valamint antibiotikum kezelésből állt, és emellett támogató kezelést (infúziós kezelés, keringés/máj/vese támogató szereket, vitaminokat kaptak a betegek. A FIP kezelésére többirányú kutatási projektek zajlanak világszerte. Az egyik irányzat immunstimuláns szereket ajánl, amely a beteg szervezet immunrendszerét fordítja a vírus ellen. A másik kutatási irány az antivirális szereket fejleszt a FIP-es macskák kezelésére.
macska FIP kiegészítő kezelése:
Bármelyik jelenlegi, vagy a közeljövőben elérhetővé váló oki kezelést hatékonyan segítheti a FitoVet néhány terméke. Ezek egyike sem helyettesítheti, vagy teszi feleslegessé az elsődleges kezeléseket, viszont alkalmazásukkal a végzetes megbetegedések száma, a felépülési idő és az esetleges maradványtünetek is nagymértékben csökkenthetőek. A macska koronavírus, macska FIP kiegészítő kezelésére elsősorban az Immvir szirup és Immvir tabletta javasolt, amely nagyszámú macska beteg esetében is bizonyította kedvező hatását és kifejezetten corona vírus fertőzés ellen fejlesztették ki. Általános immunerősítés céljára az ImmuNorm szirup és ImmuNorm tabletta rendszeres adása is célszerű. Emellett a krónikus alultápláltság és csontvelő károsodás miatt kialakuló anémia, leukopénia és trombocitopénia rendezésére igen előnyös lehet a Thrombup szirup alkalmazása is.
