A mai napon ünnepeljük a Madarak és Fák Napját, amely különleges alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetvédelemre és a természet fontosságára. Ez a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Az ünnep hivatalos magyarországi bevezetésére 1906-ban került sor. Herman Ottó kezdeményezésére, aki a XIX. századi ornitológus, azaz madártannal foglalkozó szakember.
Ezen a napon a gyermekek már a múlt század elején is fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, vetélkedőkön vettek részt a természet védelmére.
A fák és a madarak összhangja:
A madarak és a fák a természet egymással szimbiózisban élő, fontos szereplői. A fák a madarak részére élőhelyet és táplálékot biztosítanak az avar szintjétől a legfelső lombkoronáig. A fák oxigént termelnek, alapterületre vetítve a legnagyobb oxigéntermelő felületük a fáknak van, de ennél még nagyobb a
szén-dioxidot feldolgozó képességük. Nagymértékben képesek megtisztítani a levegőt a szennyeződésektől.
A fák elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak életünkben:
A fák oxigént termelnek és szén-dioxidot vesznek fel: egy ,, nagyra nőtt” fa képes annyi oxigént termelni egy nyáron, amennyit tíz ember belélegez egy év alatt. Ennek tudatában fontos, tisztelettel lennünk irántuk és óvni őket. A fa ősidők óta az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképe. Mondókákban, népdalokban, magyar népmesékben is találkozunk vele, például égig érő fa, aranyalma fa. Erdélyben még a mai napig is szokás, hogy kisgyermek születésekor az apa fát ültet, és a két csemete együtt növekszik.
Faültetéssel hozzájárulhatunk környezetünk javításához, szebbé tételéhez. A városi zöldfelületek növelése segít a mentális egészségünk fenntartásában is.
A madarak szerepe életünkben:
A madár a népművészetben Világszerte elterjedt motívum és hazánkban is megtalálható szinte minden díszítő műfajban. A madár szárnyas lény, a világon mindenhol elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartozik, ezért az égi lélek szimbóluma is. A kereszténység előtti időkben úgy tartották,
hogy a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra. A madár- lélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelenik meg. A madarak feltűnnek, mint a szabadság jelképei, a bűn rabságából való szabadulásnak és a lélek testtől való függetlenségének
képei. A népi megfigyelés alapján a költöző madarak tavaszi megjelenésének idejéből megjósolták az év időjárását és a termés mennyiségét is. A paraszti gazdaságban a termésből, gyümölcsből mindig hagytak egy keveset a földön és a fákon az ,, ég madarainak”.
Tiszteljük hát a természetet, óvjuk és becsüljük meg, hiszen a mi életfeltételeinket is ők adják.
Baráti üdvözlettel:
